Fesztivál Programok 2020

 

Az idén másodszor sorra kerülő PesText irodalmi fesztivál ismét a világirodalmat helyezi fókuszba. Azt, hogy miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, nép olvasmányélményei között. Éppen ezért a PesText egyik küldetése, hogy ráirányítsa a figyelmet a műfordítás, mint az egyik legfontosabb irodalmi alkotói tevékenység fontosságára. A járványhelyzetre reagálva, módosított koncepcióval indul a fesztivál. A szeptember 22-25. között zajló esemény programjait részben közönség előtt rendezzük, részben az online térben, nemzetközi elérést is biztosítva így a fesztiválnak.

A PesText Fesztivál teljes programját lentebb találod.

 

Alena Mornstajnova (1963) az egyik legnépszerűbb cseh író, akinek végre magyar nyelven is megjelenik Hana című regénye a PesText fesztiválra, a Csirimojó kiadónál. A Hana igazi blockbuster Csehországban, már 250 ezer eladott példányszám fölött jár. A regény egy család két nőtagjának, a címszereplő Hanának, és unokahúgának, Mirának a sorsát, valamint különleges kapcsolatukat dolgozza fel. Hétköznapi emberek mélyen drámai élettörténete tífuszjárványról és holokausztról, szerelemről és tragédiákról.

 

Alžběta Stančáková (1992) cseh költő a Visegrádi Irodalmi Rezidens program vendége Budapesten. Első kötete, a Co s tím 2015-ben elnyerte a harminc éves kor alatt debütáló szerzők Jiří Orten-díját.

 

Andrzej Stasiuk (1960) lengyel író, költő, újságíró, esszéista. Novelláskötete és útnaplója éppúgy jelent már meg magyarul, mint krimielemeket sem nélkülöző regénye. 1986 óta a lengyel-szlovák határvidéken él, egy 30 fős faluból vezeti feleségével a lengyel tényirodalom meghatározó kiadóját, a Czarnét. A költözés előtti kalandos éveket a POKET 29. köteteként, a PesText támogatásával megjelent Hogyan lettem író című kötetében örökítette meg.

 

Borisz Akunyin (1956), született Grigorij (Salvovics) Cshartisvili, grúz származású orosz író, irodalomtörténész és japanológus, akinek legsikeresebb sorozata, a hazánkban is közkedvelt, Fandorin nyomozásait elbeszélő többrészes írása. A Szenzár Kiadónál 2019-ben megjelent A tüzes pecsét című elbeszélés-gyűjteményben az orosz sztáríró valóságos időutazásra hívja olvasóit a középkor viharos századaiba, a Kijevi Rusz vidékére.

 

Catarina Sobral (1985) portugál illusztrátor és író. Többféle vizuális technikával alkot, a felületek és minták gazdag játékát alkalmazza kétdimenziós grafikai munkáiban. Magyarul is megjelent Az én nagyapám című könyve a 2014 évi Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját. A PesText fesztiválra új könyve érkezik magyarul.

 

Ernesto Rodrigues (1956) portugál költő, író, műfordító, irodalomkritikus. Az ELTE Portugál tanszékének egykori lektoraként a ’80-as években behatóan megismerte a magyar irodalmat, portugálra fordította többek között Balassi Bálint, Füst Milán, Örkény István és Kertész Imre műveit. 2002-ben Balassi Bálint-emlékkarddal tüntették ki. Legfrissebb regénye, Az előre nem látható múlt története (Prae Kiadó, 2020) Közép-Európába kalauzolja olvasóit, könyvében egészen egyedi, portugál szemszögből pillanthatunk rá régiónk történelmére és jelenére.

 

Forgó Léda (1973) német nyelvű író, Budapesten nőtt fel, gyermekszínészként játszott több magyar filmben. 1994-ben Németországba emigrált. 2000-ben Göttingenben játszották Gól bácsi és a darazsak (Onkel Gol und die Wespen) című színdarabját John von Düffel rendezésében. Ugyanezen évben írta a Mint egy rossz filmben (Wie im schlechten Film) című kisregényét, amiért elnyerte a berlini Szenátus ösztöndíját. Első magyar nyelvű írása 2008-ban az aradi nyomtatású Irodalmi Jelenben jelent meg.

 

Ivana Bodrozic (1982) az egyik legizgalmasabb horvát író, költő. A magyarul 2019-ben megjelent regénye, a Hotel Zagorje (Park Kiadó) az egyik legjelentősebb szépirodalmi alkotás a szerb-horvát háborúról. A regényben egy kilencéves kislány 1991 nyarán a tengerpartra utazik néhány évvel idősebb bátyjával. A vakáció azonban hamar tragikus fordulatot vesz, és a család hamarosan a szerb mészárlás elől kell, hogy meneküljön, végül egy menekültszállón húzzák meg magukat, ez a Hotel Zagorje. A kislány iróniával, empátiával írja le, mi történik velük, gyermeki nézőpontból olvasunk a háborús Horvátország személyes tragédiáiról, csonkacsaládokról, veszteségekről, menekülésről.

 

Ivana Gibová (1985) szlovák író, irodalmár a Visegrádi Irodalmi Rezidens program vendége Budapesten. Második, barbora, boch & katarzia című könyve felkerült az Anasoft litera-díj 2017-es shorlistjére. Borderline című kisregényét a pozsonyi Stoka színház állította színpadra.

 

Iveta Merglová  cseh író, illusztrátor. Ema elvan (Csirimojó Kiadó) című, felnőtteknek szóló képregénye önironikus, kendőzetlen könyv, szemet gyönyörködtető képekkel.

 

Kalász Orsolya (1964) költő, műfordító, Berlinben és Budapesten él. 2016-ban Németországban megjelent Das Eine című kötetéért megkapta a tekintélyes irodalmi elismerést, a Peter Huchel-díjat. A Baden-Würtenberg tartományban 1983 óta adományozott díj célja, hogy a német nyelvű irodalmi alkotásokat jutalmazza, és előtérbe állítsa a lírai műfajt. Elismerésekor az irodalomkritikusokból és szerzőkből álló héttagú zsűri „nyitott, kérdező, költőien átszőtt poétikájáért” méltatta Kalász Orsolya kötetét, amely „a világ felismerésének, megnevezésének és átalakulásának útvesztőjében tapogatózik”.

 

Lea Sauer (1987) Siegenben született, jelenleg Lipcsében él és az ottani Német Irodalmi Intézetben tanul. Élt Finnországban, Guadeloupe-ban és Párizsban is. 2015-ben a Nichts kurz vor der Rue Saint-Blaise novellával a Nemzetközi PEN Alapítvány Új Hangok díjának rövid listájára került. Legutóbbi munkája a 2019-es Zeugen című dráma.

 

Lisbeth Zwerger (1954) Andersen-díjas osztrák illusztrátor, a rangos nemzetközi díjat 1990-ben ítéltek oda neki „a gyerekirodalomhoz való tartós hozzájárulásáért”. 1971 és 1974 között a bécsi Iparművészeti Akadémián tanult, de a tanulmányainak befejezése előtt elhagyta. Az első, 1977-ben általa illusztrált könyv megjelenése óta szabadúszó mesekönyv-illusztrátorként dolgozik Bécsben, mesékre szakosodva. Stílusát a 19. századi angol illusztrátorok befolyásolták. A hazánkban a Naphegy Kiadónál megjelent Biblia – A legszebb történetek gyerekeknek című könyvet illusztrálta.

 

Marie Štumpfová (1984) cseh illusztrátor, grafikus, a Page című magazin művészeti igazgatója, elsősorban gyermekeknek szánt kiadványokhoz készít anyagokat. Munkásságának legfrissebb eredménye a Hogyan alszanak az állatok? című, Jiří Dvořák által írt gyermekkönyv izgalmas képi világa (Csirimojó Kiadó). A könyv kedves hangütéssel, ismeretterjesztő szándékkal járja körül az állatvilág éjszakai, alvó életét, miközben egy csomó más, hasznos információt tudhatunk meg a különböző fajokról az élőhelyüktől kezdve a legmeglepőbb sajátosságokig, mindezt kreatív, játékos, fejlesztő módon.

 

Nora Szentiványi (1969) Magyarországon született, de Göteborgban felnőtt, jelenleg Norvégiában élő szerző. A Scolar Kiadónál megjelent A lakás című, önéletrajzi ihletésű regénye megjelenése után elnyerte a Könyvkereskedők Díját, nem alaptalanul. A történet egy házaspárt mutat be, akik a ’70-es évek elején összecsomagolnak mindent, hogy egy új országba költözzenek, de hamarosan rá kell döbbenniük, hogy elmenni nehezebb, mint gondolták, s a távolság nemcsak az úton levőknek fájdalmas, hanem azoknak is, akik otthon maradnak, s talán egy életre eltávolodnak szeretteiktől.

 

Oya Baydar (1940) török író, született Isztambulban. Fiatal korától kezdve résztvevője a törökországi munkásmozgalomnak, egyetemfoglalásoknak és tüntetéseknek. Az 1980-as katonai puccs idején Németországba szökik, ahol tizenkét éves ott tartózkodása során közeli tanúja a szocialista rendszerek összeomlásának. 1992-ben tér vissza Törökországba, ahol azóta is aktív politikai szerepet vállal. Öt regény, egy elbeszéléskötet és számos újságcikk szerzője, Törökország egyik legelismertebb írója. Hazánkban a Macskakaparás című műve a Libri Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.

 

Pászt Patrícia (1971) műfordítóként és irodalmárként is a mai lengyel dráma megismertetése mellett kötelezte el magát. Öt antológiát szerkesztett és szakkönyvet is írt már a témában, melyek itthon a Kalligramnál jelentek meg. Neki köszönhetjük többek között A mi osztályunk fordítását is – a Słobodzianek-darab évek óta teltházzal fut a Katona József Színházban.

 

Pavol Rankov (1964) EU-irodalmi díjas szlovák prózaíró, esszéíró, újságíró, információs tudós és egyetemi pedagógus, a szlovák írói középnemzedék egyik legkitűnőbb képviselője. Középiskolájának befejezése után pozsonyi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Filozófiai Karán végezte. Új regényének magyar fordítása a Kalligram Kiadónál jelenik meg. A Túl a térképen kötet bemutatója a PesText fesztiválon lesz, ami szerző negyedik kötete magyarul.

 

Pentelényi Pál 2004 óta vadássza az ’50-es, ’60-as, ’70-as évek gyöngyszemeit vinylen (a kollekciója jelenleg kb. 2000 darabos), 2005 óta dj-zik Gandharva néven, 2008 januárja óta igazgatja a nemzetközi szinten is elismert Budabeats labelt, amelynek zászlaja alatt bulikat is szervez. Emellett a Soul Cure kéthetente szombatonként megrendezésre kerülő partysorozat egyik törzstagja is. Dalszerző, aki szívesen improvizál, tanár, aki szívesen tanul, bőgős, aki szeret gitározni.

 

Piotr Socha (1966) grafikus, illusztrátor, aki folyóiratokban megjelenő humoros illusztrációk mellett (nem csak) gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek szerzője. A világszerte népszerű Méhek után a PesText fesztiválra a Fák című albuma is megjelenik a Manó Könyvek gondozásában.

 

Sabine Hossenfelder (1976) német elméleti fizikus, a kvantumgravitáció kutatója, a Backreaction című közkedvelt fizikai blog szerzője. Rendszeresen publikál többek között a New Scientist, a Scientific American és a The New York Times hasábjain. Könyvben, élőbeszédben érthetően és izgalmasan beszél komplex tudományos jelenségekről, youtube-csatornáján néha dalra fakad. Heidelbergben él. Fizikusok útvesztőben című könyve (Park Kiadó) húsbavágó kérdéseket feszeget. A modern kori kutatás egyik csapdája Hossenfelder szerint abban rejlik, hogy a kutatók a matematikai szépség bűvöletében élve nem veszik észre a természet zűrös, bonyolult működését. Az univerzum rút, tudományos igazságait elfedik a szép, szimmetrikus elméletek.

 

Sayfo Omar (1982) Budapesten született iszlámszakértő, a Közel-Kelet konfliktusait kutatja. Első könyvében, az Allah tágas földjében egy disztópiát fest meg egy olyan Európáról, ahol a menekültválság, s vele párhuzamosan az emberi előítéletek és gyűlölködés sosem látott méreteket ölt. A kemény és feszült regényvilágban arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon felül tudunk-e emelkedni negatív érzéseinken, és képesek vagyunk-e belemélyedni a kontinensen élő muszlimok helyzetének mélységébe, komplexitásába. A művet témaválasztása és bátorsága miatt gyakran emlegetik párhuzamosan Houellebecq hatalmas port kavart, Behódolás című regényével.

 

Siniša Tucić (1978) szerb költő, Újvidéken született, ahol jelenleg is él. A kilencvenes években a háború sújtotta Szerbiában a rezsimellenes MAGNET nevű performercsoport tagja volt, emiatt a karhatalmak többször zaklatták. Szuggesztív előadó, többször járt már Magyarországon, az Ambroozia, a Fosszília, az Ex Symposion, illetve a Tiszatáj folyóiratok közölték az írásait.

 

Steinar Opstad (1971) norvég költő. Irodalomtudományt, németet és vallástörténetet tanult az Oslói Egyetemen, de járt a Hordalandi Íróakadémiára is. 1996-ban debütált Tavler og bud (Táblák és üzenetek) című kötetével, amiért megkapta az egyik legfontosabb norvég irodalmi díjat, a legjobb elsőkönyvesnek járó Tarjei Vesaas’ debutantpris-t. Verseiben gyakoriak a bibliai allúziók, a metapoézis, de visszatérő téma a család, az egyedüllét és a valahová tartozás igénye is. A számos irodalmi díjjal kitüntetett, nyolc kötettel rendelkező Opstadnak már 2006-ban, 35 éves korában megjelent a válogatáskötete.

 

Tamás Zsuzsa (1978) költő, író Budapesten él. Dolgozott magyartanárként és szerkesztőként (Csillagszálló, Prae.hu), majd mesekönyvek szerzőjeként lett ismert. A Naphegy Kiadó gondozásában 2013-ban megjelent Macskakirálylány az Év Gyermekkönyve lett 2013-ban. 2020 szeptemberében a Magvető Kiadónál megjelenő regénye, a Tövismozaik egy fiatal képzőművész lány krízisekkel teli időszakát és a krízisekből való kilábalást beszéli el, sok év távolából.